Sokáig azt hittem, ha mindent lelkiismeretesen megcsinálok, abból baj nem lehet. Ha a vevők igényeit maximálisan kielégítem, az majd idővel automatikusan elhozza a sikert is. Csakhogy közben valami furcsa érzés kezdett el kialakulni bennem. Hiába dolgoztam rengeteget, egyre gyakrabban tapasztaltam azt, hogy nem haladok úgy, ahogy szeretnék. A naptáram tele volt, de a saját céljaim lassan eltűntek a teendőlistám aljáról.
Sok vállalkozónál látom ugyanezt. Folyamatosan darálják a napi feladatokat, mindig a következő határidőt hajszolják, és közben azt hiszik, hogy ezzel jó irányba tartanak. Pedig a rengeteg munka önmagában még nem garantálja azt, hogy a vállalkozás valóban fejlődik is. Ha nem tudod pontosan, hova akarsz eljutni, a legkeményebb munkavégzés is csak körbe-körbe forgathat.
Nálam az első fordulópont az volt, amikor leültem és tudatosan átgondoltam milyen projektekben vagyok most benne, milyen terveim vannak, és legfőképp, merre szeretnék haladni. Addigra ugyanis szépen lassan elveszett a teljes kép arról, miért is csinálom ezt az egészet. A napi feladatok elvitték az energiámat, a hosszabb távú célok pedig háttérbe szorultak.
Amikor a napi feladatok bedarálnak
Ez az a pont, ahol a legtöbben elcsúsznak. Ha nem tartod folyamatosan szem előtt a saját irányodat, könnyen a vállalkozásod szolgájává válhatsz, nem pedig annak az építőjévé. Azóta rendszeresen időt szánok arra, hogy áttekintsem, miért dolgozom, milyen típusú projekteket szeretnék elvállalni, és mit akarok kiépíteni a jövőben. Ha ez nincs meg, marad a sodródás.
Egy másik nagy tanulság számomra az volt, hogy nem minden megbízás éri meg a befektetett energiát. Régebben hajlamos voltam minden lehetőségre igent mondani, csak hogy ne maradjak ki valamiből. Ha már megkerestek, ha már úgy tűnt, hogy benne vagyok, akkor úgy éreztem, nincs helye a visszalépésnek. Ma már sokkal tudatosabban vizsgálom, hogy egy projekt ténylegesen hozzátesz-e valamit a céljaimhoz, vagy csak pillanatnyi elfoglaltságot ad. Meg kellett tanulnom nemet mondani akkor is, ha elsőre csábítónak tűnt egy-egy lehetőség.
A nyílt kommunikáció ereje
Az ügyfélkapcsolatok terén is nagyot változott a szemléletem. Korábban sokszor inkább csendben maradtam, ha úgy éreztem, valami nem volt teljesen tisztázva egy megbízás során. Féltem attól, hogy az ügyfél rosszul reagálna, vagy hogy elveszítem a lehetőséget. Ma már tudom: épp az a profi hozzáállás, ha nyíltan kommunikálunk, akár menet közben is. Ha valami nem egyértelmű, ha változás merül fel, jobb időben egyeztetni. Ezzel nem gyengítjük a kapcsolatot – épp ellenkezőleg, erősítjük.
Azt is megtanultam, hogy saját magamat sem szabad alárendelni a folyamatoknak. Sok vállalkozó – köztük régen én is – hajlamos magát egyfajta kiszolgáló személyzetté lefokozni a saját vállalkozásában. Ha már benne vagyunk egy megbízásban, hajlamosak vagyunk mindent lenyelni, csak hogy ne veszítsük el a projektet. Közben pedig szép lassan elveszik az öröm, a motiváció, és marad a görcsös megfelelési kényszer. Ma már sokkal tudatosabban figyelek arra, hogy partnerként álljak a munkához, ne szolgaként. Ha valami nem világos, ha valami nem vállalható, akkor nyíltan beszélek róla. Ez sokkal egészségesebb mindkét fél számára.
Ne csak dolgozz a vállalkozásodban – építsd is!
A legnagyobb csapda talán mégis az, hogy a napi feladatok örvénye nagyon könnyen elviszi a fókuszt. Reggeltől estig daráljuk a tennivalókat, estére kifulladunk, másnap pedig minden kezdődik elölről. Ha ilyenkor nem állunk meg időnként, hogy átnézzük, mivel is foglalkozunk valójában, könnyen abba a csapdába eshetünk, hogy a vállalkozásunk már nem minket szolgál, hanem mi szolgáljuk ki azt.
A saját tapasztalataim alapján manapság már tudatosan figyelek arra, hogy rendszeresen átgondoljam: a mostani feladataim valóban a hosszabb távú céljaimat támogatják-e. És talán a legfontosabb, amit ezen az úton megtanultam: lehet örömmel is dolgozni. Nem kell mindent görcsösen, feszülten csinálni. Ha tudod, merre tartasz, ha bátran kommunikálsz az ügyfeleiddel, ha priorizálod a feladataidat, akkor sokkal könnyebb úgy dolgozni, hogy közben sokkal kevésbé fenyeget a kiégés veszélye.
És az ügyfelek ezt nagyon is érzik. Sokkal szívesebben dolgoznak együtt olyan vállalkozóval, aki a saját munkájában is megtalálja az örömöt. Mert végső soron nem az a cél, hogy egyszerűen csak ledaráljuk a feladatokat , hanem az, hogy egy olyan vállalkozást építsünk, amiben mi magunk is jól érezzük magunkat.
