Sok vállalkozónál eljön az a pont, amikor már nem tud többet beletenni a munkába. Már nem csak száz, hanem százharminc százalékon teljesít, hajnalban kel, késő este még válaszol az e-mailekre, és mégis: valami nem stimmel. Nem halad előre. Nem növekszik a cég. A bevételek stagnálnak, az energia viszont vészesen fogy.
Amikor a túlmunka már nem visz előre
Ez az a pillanat, amikor választani kell. Vagy továbbmegyünk egyedül, és lassan, de biztosan belecsúszunk a kiégésbe. Vagy felismerjük, hogy egyedül nem lehet mindig mindent vinni, és elkezdünk tudatosan segítséget kérni. Ebben az esetben sokan alkalmazottak felvétele helyett virtuális asszisztensekkel próbálják megoldani a helyzetet. Ez hatékony átmenet lehet addig, amíg a vállalkozás el nem bír egy csapatot.
A nehézség ott kezdődik, amikor valaki ezt a pontot nem veszi észre időben, és inkább marad a biztos, de kimerítő működésnél. Ilyenkor viszont elindul egy lassú visszafejlődés: csökken a bevétel, eltűnnek az új lehetőségek, megáll a növekedés. És amikor megáll valami, az nem marad változatlan, hanem szép lassan, alig észrevehetően, de megindul a lejtmenet.
A bevétel nem a tiéd – csak ha tisztán látod, mi az
A félelem, hogy nem tudjuk kitermelni valakinek a bérét, hogy esetleg kevesebb jut majd nekünk, nagyon erős visszatartó erő. Ráadásul ott van az érzés, hogy az a pénz, amit eddig megtermeltünk, teljes egészében a miénk volt, hiszen mi dolgoztunk meg minden forintért. Ez azonban az egyik legnagyobb hiba, amit vállalkozóként el lehet követni: azt gondolni, hogy a teljes bevétel a privát pénzünk. Pedig ez nem így van.
Már a legkisebb cégnél is elengedhetetlen, hogy különválasszuk a magán- és a céges pénzt. Nemcsak a könyvelés vagy az adózás miatt, hanem azért is, mert ha valódi vállalkozást akarunk építeni, akkor pontosan kell tudnunk, mennyi pénzre van szükségünk a saját megélhetésünkhöz, és mennyibe kerül a vállalkozás működtetése.
Ez az a pont, ahol sokan még érzésekre hagyatkoznak. „Ezt még kifutja.” „Ebbe még belefér egy új autó.” „Most pont bejött egy nagyobb tétel, abból majd megoldjuk.” Csakhogy egy fenntartható vállalkozás nem érzések alapján működik, hanem konkrét, hónapról hónapra átlátható számok mentén.
Árbevétel, költség, profit: nem mindegy, honnan és hogyan
Tisztában kell lenni azzal is, hogy honnan jön az árbevétel. Nemcsak az összeg számít, hanem az is, hogy milyen tevékenységből származik. Nem mindegy, hogy például kereskedőként egyetlen kamionnyi áru kiszállításával keletkezik az adott bevétel, vagy ugyanazt a pénzt napi húszdarabos csomagküldéssel, külön-külön futárköltséggel érjük el. A háttérben óriási különbség van a költségekben, időráfordításban, logisztikai terhelésben, és a végén mindezek után visszamaradó profitban.
Éppen ezért nem lehet csak úgy, ránézésre dönteni arról, hogy mi fér bele, és mi nem. Ismerni kell a fix költségeket, azokat a tételeket, amelyek minden hónapban jelentkeznek (például irodabérlés, könyvelés, előfizetések, közművek, járulékok), és azokat is, amelyek változóak, az árbevétel vagy a megrendelésszám függvényében alakulnak. Ha ezek nincsenek világosan elkülönítve, akkor bármelyik hónap meglepetést hozhat. És lássuk be: ezek a meglepetések a legritkább esetben pozitívak.
A vállalkozásod nem játék. Akkor sem, ha szenvedélyből csinálod. Akkor is szükség van rendszerre, átláthatóságra, pénzügyi tudatosságra. Ez nem azt jelenti, hogy minden reggel Excel-táblák fölött kell görnyedni – elég, ha hetente egyszer leülsz, és végignézed, mi történt a céged pénzügyeiben. Tisztában kell lenni azzal, hogy milyen bevételek jöttek be, melyik tevékenységből, melyik ügyféltől. Mik a jövő havi fix költségek, milyen egyszeri kiadások várhatóak. Egy-egy ilyen időráfordítás az áttekintésre máris hatalmas különbséget jelenthet ahhoz képest, ha érzésre működtetjük a cégünket.
És ha már nem tudsz többet dolgozni, akkor nem a saját terhelhetőséged határait kell tovább feszíteni, hanem érdemes rendszert építeni. Meg kell nézni, mit lehet kiszervezni, mit lehet automatizálni, kinek lehet átadni feladatokat. Nem muszáj rögtön alkalmazottal kezdeni – lehet ez egy külsős, egy virtuális asszisztens, egy rendszeresen dolgozó alvállalkozó is. A lényeg, hogy ne egyedül próbálj mindent megoldani. Mert egy ponton túl ez már nem a hatékonyságról szól, hanem a túlélésről.
A cél az, hogy ne csak dolgozz a vállalkozásodban, hanem építsd is tudatosan. Ne csak az legyen a napod, hogy oltod a tüzet, hanem legyen időd arra is, hogy átgondold, hová tartasz, és milyen céget is szeretnél valójában. Mert ha ezt nem tudod megfogalmazni, akkor a napi rutin magával sodor, és könnyen azon kapod magad, hogy hiába ment minden rendben, valahogy mégsem jutottál sehová. A pénzügyi tudatosság nem veszi el a szabadságot – épp ellenkezőleg. Visszaadja.
