Legegyszerűbb módja a visszér elleni harcnak, ha mindent megteszünk a kialakulása ellen. De ha már megjelentek a pókhálószerű erek a lábainkon, akkor sem kell megijedni, mert több módszer is van a betegség kordában tartására. Ezek közül az egyik a Bemer-terápia.
Sokan azt gondolják, hogy a visszér kizárólag esztétikai probléma, holott ennél jóval többről van szó. A különösképpen középkorú és idősebb, a gyerekszülésen már átesett nők esetében gyakori betegség olyan kellemetlen tüneteket is okozhat, mint például lábszár-fájdalom, a főképp esténként jelentkező nehézláb-érzés, a láb feszülése, az ugyancsak éjszakánként előforduló lábikra-görcs, valamint a bőr elszíneződése, hámlása és fertőzése.
A visszérbetegség akkor jelentkezik, amikor a vénák és a nyirokerek nem tudják hatékonyan elszállítani a vért és a szövetek közötti térből a mérgező anyagokat. Az egészséges vénák megfelelően szállítják a vért a szív felé, de ehhez fontos, hogy az érfalak rugalmasak legyenek, a vénabillentyűk megfelelően működjenek, és az izmok nyomást gyakoroljanak a vér áramlásának segítése érdekében. Ha ezek közül bármelyik elem sérül, az megzavarhatja a megfelelő vénás keringést.
A visszér nagyjából minden ötödik magyart érint, a lakosság 6-8 százaléka pedig egyenesen krónikus visszérbetegség miatt szorulna kezelésre. Az érintettekre jellemző, hogy a kezdeti tüneteket figyelmen kívül hagyják, pedig minden száz 29 év alatti magyarból hatnál kialakul a visszér, míg a 60-69 éves korosztály esetében ez a szám már több mint négyszer ekkora: százból huszonöt embernél alakul ki.
Ha a visszerek súlyosak vagy tartósak, orvosi kezelésre is szükség lehet. Ezek közé tartozhatnak az injekciós terápiák, a lézeres kezelések vagy a sebészeti beavatkozások, amelyek segítségével eltávolítják vagy lezárják a sérült vénákat. Fontos azonban megemlíteni, hogy a megelőzés mindig jobb, mint a kezelés.
Mint a legtöbb betegség esetében, a visszér kialakulása is számos tényezőre vezethető vissza. Ezek közé tartozik az életkor mellett a megkerülhetetlen genetika, a túlsúly, a terhesség vagy a szülés, illetve a jellemzően hosszú ideig álló vagy ülő helyzetben végzett munka. Az életmódbeli szokások ugyancsak hozzájárulhatnak a visszérbetegséghez: ezek közül a két legfontosabb a dohányzás és a mozgásszegény életmód.
A megelőzés érdekében a Bemer szakértői hat egyszerű tippet javasolnak mindenkinek, aki szeretné elkerülni az alsó végtagi betegségek kialakulását, köztük a visszaeret:
- Mozogjunk! A rendszeres sportolás mellett már az olyan egészen apró, kis energiabefektetést igénylő mozdulatok, mint a sarokemelés, a lábujjak mozgatása, a bokakörzés vagy a térdemelés is sokat segíthetnek, hogy jobb legyen a vérkeringés a lábakban.
- Viseljünk kompressziós zoknit vagy harisnyát! A speciális anyagból készülő viseletek elősegítik az egészséges véráramlást.
- Tegyük fel a lábainkat! Az ülőmunkát végzőnek napközben egy zsámoly, míg éjszakánként egy párna is elég lehet a jobb vérkeringés eléréséhez.
- Figyeljünk arra, hogyan ülünk! Ha észrevesszük, hogy behúzott lábbal ülünk vagy egyenesen a lábunkra helyezkedik a testsúly, váltsunk pózt a jobb keringés érdekében.
- Járjunk masszázsra! A keringés javítása mellett kiváló módja a stresszoldásnak is, ha szakemberre bízzuk a lábainkat. Idő vagy egyéb lehetőségek hiányában akár magunkat is masszírozhatjuk.
- Fokozzuk a vérkeringést Bemer-terápiával! A készülék stimulálja az izmokat, ideiglenesen növeli a helyi véráramlást, ezzel javítja az izomteljesítményt és a regenerációt. Ez az extra energialöket lehetővé teszi a létfontosságú anyagok (oxigén) szállítását és a metabolikus melléktermékek (széndioxid) eltávolítását. A terápia könnyű és hatékony módja lehet a rossz vérkeringés elleni harcnak, akár már napi kétszer nyolcperces kezelés után is érezhető eredményeket produkálva. Nem mellesleg az előző öt pont hatékonyságát is növeli.
Ha érdekel a módszer és az eredményessége, keress meg nyugodtan valamelyik elérhetőségemen!
Kép: Lenin Estrada on Unsplash